Módszertan: művészi-praxis-mint-kutatás vagy kutatás-praxis-mint-művészet?
A Ghost of Lukács az első “research-as-art” projekt, ahol lehetőségem volt egy konkrét hiány eseten alkalmazni elméletemet. Ez a metodológia három korábbi megfigyelésemen alapszik: A háromszög-dinamikán, a hiány-kutatáson, és az egymással összefüggő elméleteken. A”research-as-art” magába foglal minden artikulált, vagy kimodnatlan kérdésfelvetést és elmélet, amit a műalkotás létrehozására alkalmazok, ami majd ujabb kérdéseket és elméleteket generál. Ez tette lehtővé, hogy a szobor hiányából kiindulva Lukács kritika elméletével, annak közegével megismerkedhettem, és azt alkalmazni is tudtam a művészeti munkában, mint egy dialódus lehetőségét engedve a mű és a tárgy között, ami nem megrekeszti, hanem automatikusan folytonosságát adja. Ebben magamat egy közvetítőként láttam, ezzel megszabadulva az irányítás anxietatem jellegétől és helyette a folyamat részesévé válni. Ennek esztétikája az a komlex, de természeténél fogva egyszerű folyamat, ami magam és korom megismerésében segít, az elidegnítés-gépezet centrifugális huzóereje ellenére. A hiány esztétika tehát lehet egy út, amin keresztül érdemes a Lukács körüli hiányt és Lukács félreértéseket újragondolni.
- A háromszög-dinamika, a mű, művész, és közönség közöt kialakult háromszög dinamikáját megfigyelő elmélet.
- A hiány-kutatás, eleinte az erasure kisérletekkel aktiválta a hártromszögh dinamikátt, hogy megfigyelhesse és tanulhasson a közönség, művész, és a műalkotás hiányaiból adódó viselkedési módókból. Ez a kisérleti folyamat segítséget nyujtott a konkrét hiány helyzet megfigyelésében, amolyan reverse engineering, fordított mérnöki gondolatmenet technikáját alkalmazva. A hiány kutatás előzményéről bővebben itt http://ghostoflukacs.com/2021/05/04/context-oriented-visual-research/
- Az egymással összefüggő elméletek a hasonó hiány helyzeteknek hálozatát rajzolja ki, annak összefuggéssit pedig a háromszög dinamika, és hiány kutatás alkalmazásával tárja fel. Egyik alapvető egymással összefüggő elmélet a művészet és tudomány, művészet és elmélet, stb elidegenített szaktudásokból adódik, ami a történelmileg hosszu tradicióval rendelkező “művészi-praxis-mint-kutatás” metodológiát javasolja újragondolni a “kutatás-praxis-mint-művészet” hozzáadásával.
Mint művész alkotó, célom az volt, hogy saját tudáshiányom ne akadályozzon, hanem elenkezőleg segítsen abban a megismerő folyamatban, ami megengetheti magának, hogy a projekt nem az én akaratomat követi, hanem a mű, közönség, és köztem kialakult együttműködés tanuja és lenyomata lehet. Megszabadulva a centrifugális kutúrából adódó felesleges szorongásoktól.